Még mindig az első nap, de már annyit feküdtem, hogy elzsibbadt a seggem. Pedig nem is lenne kötelező. Tudnék szaladni is. Járni. Erre holnap reggeltől nem lesz lehetőségem, és bizonyára akkor kívánni is fogom. Most viszont jó dögleni. Mindjárt lemászom és elszívok egy cigit a szabad ég alatt, aztán vissza, mert hatkor hozzák a vacsorát. Utána semmi kaja. Vizet is legkésőbb éjfélig. Mi lesz így reggel?! Hmmm…

Első vagyok a holnapi delikvensek közül, mázlista létemre már 8-kor kés alá feküdhetek. Meg fúró alá. Meg véső, meg fűrész, meg kalapács. És még kitudja mi?! Aztán ha a rombolásnak vége, az alapoktól kezdik. Egy kis cement és már mehet is az építkezés… Mozsárban törik és keverik össze a speciálisan erre a célra kialakított CEMENTet!!! Majd beszámolok róla, hiszen Atos barátom, aki tegnap esett át az alapozáson, végig ébren volt és még kommunikált is a dokival. Kicsit fura volt neki, hogy a medencéjéből kifordított lába szinte a feje mellett volt, hiszen eddig még járni is alig tudott, nemhogy hajlékonyságának határait feszegetni. De ha nincs csont, nincsenek határok…

Na megyek bagózni.

Papucsban, köntösben, kabátban.

Olyan betegesen!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.